Írásaimban kifejezetten törekszem az egyértelmű, egyszerű kifejezésmódra, hogy saját életedre vonatkoztatva át tud fordítani a válaszaidat! Mai témánk a hozzáállás kérdése egy adott szituációhoz!

Mire vagy kondicionálva? Milyen programozottság fut? Van fókuszált figyelmed, éberséged?

Vajon mi befolyásolja, hogy egy váratlan helyzetben hogyan reagálsz egy adott szituációra, érzelemre, kommunikációra, kihívásra? Kell-e mindenre azonnal reagálni, vagy érdemes átgondolni? De mielőtt a hogyant néznénk, vajon ki teszi fel a kérdést, hogy Önmagán belül ki válaszol?

A felnőtt? A „kisgyermek” én? Az optimista?  A pesszimista? A határozott vagy kétséggel teli? A halogató vagy az eredményretörekvő? Lemondó vagy bevállaló? A szomorú-kilátástalan vagy a reményekkel teli? Az akadályokat gördítő, kifogásokat állító vagy a célra fókuszáló személyiségjegyed? A múltban ragadt vagy jövőre tervező, a jelent élvező?

Már mindenki tudja, hogy felnőttként rengeteg viselkedési és érzelmi szokásrendszer alakult ki az évtizedek során, amit addigi élettörténetünk tapasztalatai hoztak magukkal. Azonban, amikor önfejlesztésben gondolkodol, érdemes megnézni, hogy ezek pontosan mit takarnak?! Legelső sorban, tudod-e a saját értékrendjeidet, amit tényleg Te alakítottál ki elképzelésekkel, emberi morállal, határvonalakkal együtt?!

A gyakorlati részét úgy érdemes kezdeni, hogy képes vagy kifejleszteni magadban azt a képességet, éberséget, hogy egy ilyen adott helyzetben megállsz, és nem reagálsz csípőből! Kifejleszted-e magadban, hogy van önbecsülésed arra vonatkozóan, hogy kezeled az érzelmeidet, amit egy adott helyzet vált ki, ebbe benne értendő emberi érzéseid megélése, akár örömteli, akár önfelvállaló, szókimondó helyzetről van szó!

Kezdd el most, biztos van egy aktuális kihívásod! Melyik úton indulsz?

Kifejezetten szoktam hangsúlyozni, hogy önfejlesztésünk során tudatosítani, előtérbe kell helyezni azt, hogy az eddigi életszakaszaidhoz képest mindenben változtathatsz! Új értékrendet, új érzelmi és mentális határokat alakíthatsz ki, fejlesztheted viselkedési, kommunikációs szokásaidat, és néha észreveheted, hogy szinte 180 fokban változik az életed, még akkor is, ha ez a külső környezeted csodálkozva figyeli!

Valahogy tudattalanul is azt gondolhattad gyermekkorból felnőve, hogy minden úgy lesz, ahogy akkor volt. Éltél valami szerint, de azért nem iskolai alapokban tanítják, hogy az életben egy dolog lehet biztos, hogy sok minden változik. Amihez vagy képesek vagy alkalmazkodni, tanulni általa, vagy szenvedni tőle! Vagy be tudod fogadni, vagy hatalmas ellenállást vált ki belőled.

Szóval amire tipikusan szeretném felhívni a figyelmet, beleállva ennek gyökerébe, hogy meg merj állni, és átgondolni mindent. A cikk elején lévő kérdésekre csak Te fogsz tudni válaszolni! Az önfejlesztési úton ettől menekülnek nagyon sokan, hiszen ez úgymond felnőtt felelősséggel jár, amit valljuk be, nem igazán lehet megúszni, kinek hamarabb lesz rá érzése, kinek csak később…..

Azt viszont ezer százalékban visszaigazolja az élet, hogy a saját hozzáállásodon rengeteg minden múlik! Egy valami azonban fontos a kihívásoknál: információt szerezni, kommunikálni, több féle nézőpontot megnézni, a döntések irányát – következményét átgondolni, érzelmeket megélni – és nem visszafolytani, és hatékony segítséget kérni, ha megakadsz.

Tévedés és nagy üzletpolitika, hogy az önfejlesztéshez évekig kell járni terapeutához! A személyiségfejlődésnek meg van a maga folyamata, üteme pedig kizárólag a páciensen múlik!

Erre invitállak szerettetel, ha éppen beleragadtál egy rossz élethelyzetbe, ha erőt és ötleteket szeretnél gyűjteni a hétköznapi életed minőségének javulásához!

Szeretettel

Tündi

Bejelentkezés online, telefonos, vagy személyes konzultációra:

E-mail: shiamand@gmail.com

ÉLETENERGIA, ERŐFORRÁS

Spirituális Energiával bánni ugyan olyan nagy felelősség, mint bármilyen más tevékenység! Nem varázslat,  inkább adomány! Nevezhetnénk misztikumnak, hiszen ami a hétköznapi ember számára nem látható, azt csodaként éli meg! Mindenkinek meg van az a veleszületett! képessége, hogy ezt megtanulja újra felfedezni, és jótékonyan használni! Nem, nem minden esetben szükséges hozzá beavatás, önmagunktól is visszajuthatunk a forrásra! Van, akinek azonban szüksége van egy másik ember katalizátor szerepére! Sokan nem tudják, hogy amennyire hasznos lehet, annyira árthat is, ha fejetlenül mindenhova energiát küldözgetünk!  A legnagyobb kincs, ha az ember ezt a tudását olyan célokra tudja fordítani, ami önmaga és mások számára is pozitív! 

Nem tudod, hogy mik lehetnek Számodra a saját erő- és energiaforrásaid?

Jelentkezz be egy 30 perces ingyenes konzultációra, hogy átbeszéljük, honnan lehet ezt megközelíteni Nálad, és milyen módszerek, hétköznapi cselekvések segíthetnek Neked abban, hogy jó erőben maradj!

ITT jelentkezhetsz, várlak tisztelettel!

 Namaste –  Jakab Tündi

💚‼️ 🥰 👉  Megmented-Nem mented —–Pszichológiai őrültek háza lett ebből a filozófiai kérdésből (is), és néha már szinte rosszul érzik azok magukat, akik segíteni próbálnak másoknak. Nézzünk néhány nézőpontot a témában:

‼️ Nem kell mindenkit/senkit megmentened, persze ettől teljesen igaz az egyensúlyi tételben az, hogy igenis, van, akit megfogsz, mert ő azt úgy érzi Tőled függetlenül! Igenis van, akit megmentesz, mert Nálad van az információ, amire a másiknak szüksége van. És az, hogy azt tudatosan, vagy nem tudatosan fogadja el és be, az bizony változó! A lényeg, hogy előbbre tud lépni az életében!

De, biztos, hogy a „Teréz Anyuk” mindig mindent jól csinálnak? Milyen könnyen látod mások sorsában, mit és hogyan csinál, vagy csinálhatna másként, vagy jobban! De ez alapjaiban normális, hiszen kívülről látni mindig más! Kórosnak az nevezhető, hogy a nap 24 órájában a fent léti időben csak ezzel foglalkozol-e?!

Ne feledd, hogy amikor gyerekkorodban azt mondta apukád, hogy ne nyúlj a sütőhöz, mert meleg, nem tudta átadni neked a forró érzést! És Te hozzányúltál, ahogyan én is! És Apukád nem tudott megmenteni a fájdalomtól.

Meg kellett tapasztalni. Így van ez az élet más területein is, egyszerűen nem tudod és nem is kell elvenni a tapasztalást a másik embertől, amin át kell mennie, azon át fog menni! Nem beszélve arról, biztos láttál már olyan példát az életben, hogy segítségnyújtás után nem jól sült el a dolog, és a hibáztatás megtörtént, mert az illető a kéretlen jótanácsra hallgatott a saját döntései helyett! Be kell járni ezt az utat, és be kell látni azt, hogy a kéretlen segítségnyújtásunkkal egyszerűen gyengítjük a másik embert! Holott a cél pontosan az lehet jobb esetekben, hogy mindenki határozott és felelősségteljes lépésekre szánja el magát, következményeivel együtt! Tehát jó átgondolni, hogy erősíted, vagy gyengíted a másik embert!

Jusson eszedbe: megmentők addig lesznek, míg az áldozatok is léteznek, de eldöntheted, részt veszel-e a játékban! Ha Te pedig áldozat vagy, mindig mástól várod a segítséget, a menekvést, akkor mindig befogsz vonzani megmentőket,amíg önmagadban is erős nem leszel! Addig is érdemes eldönteni, hol a saját értékrended, határod az együttérzésben, az empátiában, a segítségnyújtásban és a megmentésben, vagy hol vagy képes nemet mondani! 👇👇👇

Még egy spirituális csapda! Attól, hogy bárkitől segítséget kérsz, attól még nem vagy azonnal áldozat, a segítőd pedig nem megmentő, ha ennek rövid időn belül egyértelmű változás a jele az életedben! Sokan hősködnek azzal, hogy csak magadat tudod megmenteni. Egy szinten igen, de odáig valahogyan el kell juss. Kellenek olyan mentális és gyakorlati eszközök, amivel ezt meg tudod csinálni, és adott esetben mindenki másnál így van ez, és ezeket a példákat, eszközöket mástól fogod beszerezni, jó esetben saját felismeréseid által is!

Önmagadat hogyan mented meg? Itt lép be az Áldozat szerep befejezése. Tehát abba lehet hagyni az áldozat szerepet, abból, hogy a régi traumákra, sérelmekre, elkövetett „bűneidre”, általad elkövetett érzelmi csapásokra hivatkozol. Azt nem tudod megváltoztatni! Az ahhoz kapcsolódó, ott megélt érzelmedet sem tudod megváltoztatni. Azt tudod megváltoztatni, hogy ehhez gondolatban MA tudsz-e másképp viszonyulni, felfogni, megérteni, feldolgozni, befejezni, nem adni neki több időt, energiát, foglalkozást, gondolatot. Ez lesz egy új érzés. 👇👇👇

Mindenhol, ahol eddig nem voltál figyelmes és éber az energia- és időveszteséggel járó!! megmentő és/vagy áldozat szerepedre, annak csapdáira, hajlandó vagy megváltoztatni? Hajlandó vagy abszolút nyitottan ébernek lenni a pillanatra, és felismerni, amikor ebbe újra belelépnél, és hajlandó lennél azonnal mást választani? Mi lehet, amire ezt az időt inkább hasznosan is el tudod tölteni?

Vajon a megmentő is volt áldozat és az áldozat is volt megmentő egykoron? Erre nem biztos, hogy a saját életedben tudatosan tudod a választ, de ha akarsz ezzel foglalkozni, akkor nézz rá eddigi élethelyzeteidre, kapcsolataidra, életszituációidra, és az abban betöltött „szerepedre”. De ha találsz ilyet, ne tedd magad rosszá, egy tapasztalás volt, amit hasznosíthatsz!

És most jön a jogos kérdés: Akkor soha senkinek ne segítsünk? De! Csak érezz rá arra, mikor, kinek, hol és mennyit. Ami nem megy a saját rovásodra, ahol nem vagy szemetesláda, és nem használnak csak ki! Ott mindig, mert alapjaiban adni és továbbadni jó! 🙂