Külön üzletág lett a nárcisztikus emberi viselkedési mód elemzése, mondhatni divatnárcizmus alakult ki!  Elismerhetően egyébként rengeteg embert érint, és nagyon sokan eddig nem ismerték fel, vagy nem mertek róla beszélni, sőt, változtatni. Mindenki foglalkozik vele, mindenki meg akarja mutatni, hogy mi ez, de mintha most azt látnánk, hogy  lassan már nagyítóval keresi az egyik ember a  másik emberben a kóros nárcizmus személyiség jegyeit, de nem tesz határt a kétféle jelentése között. Pedig igencsak fontos, és valljuk be, hétköznapi emberként bizony nehezen különböztethető meg. Vajon miről ismerhető fel az egészséges nárcizmus? Teljesen összefoglalva: nem gázol át másokon!

Az egészséges nárcizmus egy olyan személyiségjegy vagy viselkedésforma, amely önbizalmat, önérvényesítést és pozitív önértékelést foglal magában, anélkül, hogy másokat manipulálna vagy kihasználna. Az egészséges nárcizmus hozzájárul a kiegyensúlyozott önbecsüléshez és a sikeres társas kapcsolatokhoz. Ellentétben a mentális fájdalmat okozó nárcizmussal, amely gyakran együtt jár empátiahiánnyal és túlzott önközpontúsággal.

Az egészséges nárcizmus jellemzői:

✔ Pozitív önértékelés – Az illető tisztában van saját értékeivel és eredményeivel, de nem helyezi magát mások fölé.

✔ Önbizalom és önérvényesítés – Képes magabiztosan képviselni saját nézeteit és érdekeit anélkül, hogy másokat elnyomna vagy manipulálna.

✔ Egészséges határok fenntartása – Tud nemet mondani és megvédeni saját igényeit anélkül, hogy agresszív vagy manipulatív lenne.

✔ Empátia és tisztelet mások iránt – Bár tisztában van saját értékeivel, figyelembe veszi mások érzéseit és szükségleteit.

✔ Motiváció és törekvés a sikerre – Az egyén hajlandó fejlődni, küzdeni a céljaiért, de nem mások rovására.

✔ Öröm a személyes teljesítményekben – Büszke a sikereire, de nem érzi szükségét annak, hogy folyamatos külső elismerést keressen.

✔ Reális énkép – Elfogadja saját hibáit, és képes önkritikára anélkül, hogy szégyenbe vagy önpusztító gondolkodásba esne.

Különbségek?

A legfontosabb különbség az empátia és a reális önértékelés. Míg a kóros nárcizmusban szenvedő emberek gyakran manipulálnak és ledegradálnak, aláznak másokat, figyelmen kívül hagyják mások érzéseit, és túlzott elismerésre vágynak, az egészséges nárcisztikus személy tisztában van önmagával, de nem érez szükséget arra, hogy mások fölé helyezze magát.

Összességében az egészséges nárcizmus segíti a személyes fejlődést, az önbizalom kialakulását és a harmonikus kapcsolatok fenntartását, míg a kóros nárcizmus inkább romboló hatású.

     Olvass tovább a témában itt!

 Az emberi túlgondolkodás (overthinking) egy mentális folyamat, amely során valaki túl sokat elemez, mérlegel vagy aggódik egy adott helyzeten, problémán vagy döntésen. Ez gyakran oda vezet, hogy az illető megreked a gondolataiban, és nehezen tud cselekedni vagy továbblépni, megoldásra jutni, vagy egyáltalán nem is foglalkozni vele. Ehhez még hozzátársulhatnak olyan kivetítések, történetgyártások, amik esetleg egyáltalán nem tartoznak a helyzethez, főleg a megoldásaikhoz, olyan kitalációk, téves elképzelések, ami eltereli őt a valóságtól.

A túlgondolkodás jellemzői

• Folyamatos agyalás: A személy ugyanazokat a gondolatokat ismétli újra és újra.
• Döntésképtelenség: Mivel minden lehetőséget és következményt alaposan mérlegel, nehezen hoz döntést.
• Negatív forgatókönyvek gyártása: Hajlamos a legrosszabb kimenetelt feltételezni.
• Önkritika és önmarcangolás: Gyakran társul önhibáztatással, bűntudattal vagy a múlton való rágódással.
• Kivetítés: beleképzel valamit a helyzetbe, ami nincs, nem valóságos.

Miért alakul ki a túlgondolkodás?

• Perfekcionizmus: Az emberek gyakran attól félnek, hogy hibáznak, ezért túl sokat gondolkodnak egy döntésen.
• Szorongás és félelem: A bizonytalanságtól vagy a kudarc lehetőségétől való félelem erősítheti ezt a szokást.
• Túlzott kontrolligény: Ha valaki mindent kézben akar tartani, akkor túl sok energiát fordíthat az elemzésre.
• És vajon kitől láttad ezt a viselkedési és érzelmi formát? Lehet csak azonosultál, és átvetted a környezetedből ezt a reakciót? Ennek is érdemes utána járni!

A túlgondolkodás természetes jelenség, de ha hosszú távon fennáll, kimerítő lehet és akadályozhatja a boldogságot. Tudatos odafigyeléssel és gyakorlati technikákkal azonban csökkenthető a hatása, így nem éri el a stresszes szorongást!

Hogyan lehet átfordítani?

• Tudatosítás: Felismerni, hogy túlgondolkodunk, már az első lépés a változás felé.
• Nagyon fontos, hogy egy helyzetben merj azonnal kommunikálni és ne történeteket gyártani!
• Határok szabása: Időtartamot kijelölni a gondolkodásra, majd továbblépni a cselekvés felé.
• Reális szemléletmód: Felismerni, hogy nincs tökéletes döntés, és minden választás tanulsággal jár.
• Figyelemelterelés: Fizikai aktivitás, hobbi vagy meditáció segíthet kiszakadni a gondolati spirálból.

Nézzük ezt részletesebben:

Íme néhány gyakorlati lépés, amelyek segíthetnek a túlgondolkodás leküzdésében:

Legfőbb javaslat: Ha a problémád, amin túlgondolkodol másokkal összefügg, azonnal vesd be a kommunikációt! Beszélj, kérdezz, győződj meg, és ezzel energiát, időt spórolsz magadnak, másoknak, és legfőképpen nem kreaálsz egy konfliktust abból, ami egyébként nincs!

1. Tudatosítsd a túlgondolkodást

Ha észreveszed, hogy már megint ugyanazokat a gondolatokat pörgeted, állj meg egy pillanatra, és tedd fel a kérdést, ha kell többször, mondd ki akár hangosan is:
“Most túlgondolom ezt a helyzetet? Tényleg ez van?”  Azért jó többször feltenni ugyanazt a kérdést ezzel kapcsolatosan, mert először az egó az igazát tartva válaszol, utána pedig gyengül.
Ez segít felismerni a mintát és eltávolodni tőle.

2. Határozz meg egy „gondolkodási időkeretet”

Adj magadnak egy konkrét időkeretet (pl. 5 perc), amikor átgondolhatod a problémát. Ha lejárt az idő, tudatosan térj át a cselekvésre vagy más tevékenységre.

3. Írd le a gondolataidat, bár ez időigényesebb, de lehet Neked ez válik be:

Az írás segíthet tisztázni a gondolataidat és csökkenteni a fejedben lévő káoszt. Próbáld ki ezt:

• Írd le, mi aggaszt pontosan.
• Írj mellé egy reális megoldási tervet.
• Ha nincs azonnali megoldás, írd le, hogy mi az, amit most megtehetsz.

4. Kérdezd meg magadtól:

• „Van-e erre bizonyíték?” – Gyakran a legrosszabb forgatókönyvet feltételezzük, de ennek sokszor nincs valós alapja.
• „Számítani fog ez egy hét/hónap/év múlva?” – Ha nem, talán nem is éri meg ennyi energiát fordítani rá.

Miért nincs nyertes helyzetben a kígyó?

Mert nincs meg minden információja a helyzetről, csak kivetít! 😎😎😊😊

5. Gyakorold a „jó elég” szemléletet

Nem kell mindig a tökéletes megoldást keresni. Ha valami „elég jó”, az már elég ahhoz, hogy továbblépj.
A túlzot maximalizmussal is ütközetsz falakba!

6. Tereld el a figyelmedet

Amikor érzed, hogy túlzottan elmélyülsz a gondolatokban, de nem jutsz mégsem előbbre, csinálj valamit, ami leköti az elméd:

• Mozogj (séta, edzés, tánc).
• Foglalkozz egy hobbiddal.
• Beszélgess valakivel, de legfőképpen azzal, aki érintve van a kérdéskörben, ami foglalkoztat!

7. A jelen pillanatban maradás segíthet elkerülni a túlzott elemzést. Próbáld ki:

• Tudatos légzés (pl. mély hasi légzés: 4 másodperc belégzés, 4 másodperc kilégzés).
• Meditáció – Nem kell bonyolult legyen, elég néhány perc csendben ülni és a légzésedre figyelni.

8. Cselekedj! Hagyd abba a történetek gyártását, kivetítését a jövőbe, és ne akarj mindent előre eldönteni, hogy az majd hogy lesz! Ilyenkor tedd fel a kérdést: tényleg ezt akarom, hogy legyen? – ez főleg a negatív kivetítéseknél fordul elő, mintegy önszabotázs, önostorozás, hogy beleképzelheted a legrosszabbat, ami történhet! Tehát tényleg ezt akarod?

A túlgondolkodás gyakran azért történik, mert halogatunk egy döntést vagy lépést. Ha már elegendő információd van, hozd meg a döntést és haladj tovább.

Nem utolsó sorban pedig becsüld magad annyira, hogy nem pazarlod és tékozolod életed értékes perceit olyan dolgokra, ami nem előbbre visz, hanem megrekeszt.

Melyiket választod?

Invitállak szerettetel, ha éppen beleragadtál egy rossz élethelyzetbe, ha erőt és ötleteket szeretnél gyűjteni a hétköznapi életed minőségének javulásához!

Szeretettel

Tündi

Bejelentkezés online, telefonos, vagy személyes konzultációra:

E-mail: shiamand@gmail.com

Írásaimban kifejezetten törekszem az egyértelmű, egyszerű kifejezésmódra, hogy saját életedre vonatkoztatva át tud fordítani a válaszaidat! Mai témánk a hozzáállás kérdése egy adott szituációhoz!

Mire vagy kondicionálva? Milyen programozottság fut? Van fókuszált figyelmed, éberséged?

Vajon mi befolyásolja, hogy egy váratlan helyzetben hogyan reagálsz egy adott szituációra, érzelemre, kommunikációra, kihívásra? Kell-e mindenre azonnal reagálni, vagy érdemes átgondolni? De mielőtt a hogyant néznénk, vajon ki teszi fel a kérdést, hogy Önmagán belül ki válaszol?

A felnőtt? A “kisgyermek” én? Az optimista?  A pesszimista? A határozott vagy kétséggel teli? A halogató vagy az eredményretörekvő? Lemondó vagy bevállaló? A szomorú-kilátástalan vagy a reményekkel teli? Az akadályokat gördítő, kifogásokat állító vagy a célra fókuszáló személyiségjegyed? A múltban ragadt vagy jövőre tervező, a jelent élvező?

Már mindenki tudja, hogy felnőttként rengeteg viselkedési és érzelmi szokásrendszer alakult ki az évtizedek során, amit addigi élettörténetünk tapasztalatai hoztak magukkal. Azonban, amikor önfejlesztésben gondolkodol, érdemes megnézni, hogy ezek pontosan mit takarnak?! Legelső sorban, tudod-e a saját értékrendjeidet, amit tényleg Te alakítottál ki elképzelésekkel, emberi morállal, határvonalakkal együtt?!

A gyakorlati részét úgy érdemes kezdeni, hogy képes vagy kifejleszteni magadban azt a képességet, éberséget, hogy egy ilyen adott helyzetben megállsz, és nem reagálsz csípőből! Kifejleszted-e magadban, hogy van önbecsülésed arra vonatkozóan, hogy kezeled az érzelmeidet, amit egy adott helyzet vált ki, ebbe benne értendő emberi érzéseid megélése, akár örömteli, akár önfelvállaló, szókimondó helyzetről van szó!

Kezdd el most, biztos van egy aktuális kihívásod! Melyik úton indulsz?

Kifejezetten szoktam hangsúlyozni, hogy önfejlesztésünk során tudatosítani, előtérbe kell helyezni azt, hogy az eddigi életszakaszaidhoz képest mindenben változtathatsz! Új értékrendet, új érzelmi és mentális határokat alakíthatsz ki, fejlesztheted viselkedési, kommunikációs szokásaidat, és néha észreveheted, hogy szinte 180 fokban változik az életed, még akkor is, ha ez a külső környezeted csodálkozva figyeli!

Valahogy tudattalanul is azt gondolhattad gyermekkorból felnőve, hogy minden úgy lesz, ahogy akkor volt. Éltél valami szerint, de azért nem iskolai alapokban tanítják, hogy az életben egy dolog lehet biztos, hogy sok minden változik. Amihez vagy képesek vagy alkalmazkodni, tanulni általa, vagy szenvedni tőle! Vagy be tudod fogadni, vagy hatalmas ellenállást vált ki belőled.

Szóval amire tipikusan szeretném felhívni a figyelmet, beleállva ennek gyökerébe, hogy meg merj állni, és átgondolni mindent. A cikk elején lévő kérdésekre csak Te fogsz tudni válaszolni! Az önfejlesztési úton ettől menekülnek nagyon sokan, hiszen ez úgymond felnőtt felelősséggel jár, amit valljuk be, nem igazán lehet megúszni, kinek hamarabb lesz rá érzése, kinek csak később…..

Azt viszont ezer százalékban visszaigazolja az élet, hogy a saját hozzáállásodon rengeteg minden múlik! Egy valami azonban fontos a kihívásoknál: információt szerezni, kommunikálni, több féle nézőpontot megnézni, a döntések irányát – következményét átgondolni, érzelmeket megélni – és nem visszafolytani, és hatékony segítséget kérni, ha megakadsz.

Tévedés és nagy üzletpolitika, hogy az önfejlesztéshez évekig kell járni terapeutához! A személyiségfejlődésnek meg van a maga folyamata, üteme pedig kizárólag a páciensen múlik!

Erre invitállak szerettetel, ha éppen beleragadtál egy rossz élethelyzetbe, ha erőt és ötleteket szeretnél gyűjteni a hétköznapi életed minőségének javulásához!

Szeretettel

Tündi

Bejelentkezés online, telefonos, vagy személyes konzultációra:

E-mail: shiamand@gmail.com