Szerző: Shiamand | 2019. december 30 | Uncategorized
Olyan sokan kedveltétek ezt a felsorolást a közösségi oldalon, úgy éreztem, írok erről egy kis bejegyzést, kicsit bővebben kifejtve a nézőpontokat! (A fotó internetről ered!)
Kezdjük azzal, hogy miért is kell bizonyos szempontból meghúzni saját határaidat? Hogyan maradhatunk önazonosak, azaz hogyan teljesül az önfelvállalás adott állapotunkhoz képest?!
Nekem úgy kb 20 éve nem voltak határaim. Mindenkit elfogadtam, befogadtam, mindenkinek segítettem, aztán ebből persze ramazuri lett, mert mindenkire volt időm, csak magamra nem, mindenkinek megfeleltem, csak magamnak nem, mindenkit szerettem, csak magamat nem, nem tudtam nemet mondani, és sok mindenben bezárt falak mögött rejtőztem!
Aztán persze ezeknek megvoltak mélységében az okai, de önfejlesztéssel foglalkozva, és tapasztalataimból adódóan kijöttem a barlangomból, rájöttem, hogy bizony meg kell tennem azt, amit addig nem tettem meg, ki kell alakítanom saját értékrendjeimet, s ebbe keményen beletartozik az is, hogy meghúzom a határaimat! Meddig és ne tovább! Érdekes nézőpont azonban, hogy ezt nem csak mások fele érdemes megtenni, hanem saját magunk fele is! A határok mindig szűkíthetők vagy növelhetők, hiszen minden körülöttünk és olykor bennünk változásban van, így ehhez képest alakíthatjuk, választhatunk mindig más határokat is!
Nézzük csak pontonként!
1. Mások dolga nem az enyém!
De nem ám! Nézzük csak meg fordítva: Akarom én, hogy az én dolgom másoké legyen? Akarom, hogy mások beleavatkozzanak kérés nélkül az életembe? Nem! Akkor a mások dolgához igazából önmagunknak sincs semmi, de semmi köze. Nem az én életem, nem az én történetem, nem az én tapasztalásom, nem az én érzéseim, nem az én ruhám, nem az én pénztárcám, nem az én ennivalóm, nem nekem kell megoldani, az eredmény sem az enyém lesz! Ugyan akkor ha kérik, és akarok segíthetek, egy határig! Szokták kliensek kérdezni, hogy felnőttekkel ez még rendben is mehet, de mi van a gyerekünkkel szemben? Igen, természetesen egy ideig igenis felelősséggel tartozunk értük, de érdemes átgondolni, hogy ténylegesen meddig? Hol kell egy kicsit elengedni a kezüket, merni bennük bízni, merni hagyni őket dönteni, elmondani a véleményüket! Nincs titkolni való abban, hogy életrevalónak csak így tudjuk őket nevelni! És ebbe beletartozik, hogy mikor hagyod rá, hogy magától öltözzön, hogy bevonod-e a házimunkába, hogy mikortól jár egyedül az utcán, hagyod-e véleményt mondani családi ügyekben, és még ezer hétköznapi apróság, amiből egyszer csak észrevétlenül felnőnek a gyermekeink! És eljön az idő, hogy az Ő dolga nem a Tied lesz!
Ehhez ITT találsz egy remek videót, ami segítségedre lehet a gyerekekkel kapcsolatosan!
Szóval visszatérve az eredeti első ponthoz, sokszor, amikor kéretlenül segítesz, akkor a másik embert gyengíted! Nyilván mondhatunk véleményt, elmondhatjuk mi mit tapasztaltunk az adott témában, de átvállalni a másik embertől teljes egészében egy probléma megoldását …… hát lehet …… de minek? Közben megint oda lyukadok ki, ahova szoktam. Megy a TE ÉRTÉKES ÉLETIDŐD! Van ám mivel foglalkozni abban is! Ne cipeld mások cuccát, ne akard, hogy azok halmozódása esetén még testi fájdalmad is legyen a gerinceden, hátadon, válladon!
Mindenhol, ahol mások terheit, életét magadra vetted, és ezzel saját magad életétől terelted el magadat, hajlandó vagy megváltoztatni? Mi más lehetséges még?
2. Nem baj, ha valaki haragszik rám!
De nem ám! Hányszor, de hányszor haragudtál már meg Te is valakire, mert valami nem úgy sikerült, ahogy Te szeretted volna, vagy nem találtatok közös utat, nézőpontot, megoldást! A másik ember érzéseiért önmaga a felelős, nem Te, a sajátod viszont a Tied ! Természetesen zárjuk ki azt a lehetőséget, hogy valakit direkt, tudatosan, nárcisztikusan megbántasz! Bár hozzá kell tegyem, ebben az esetben sem vállalhatsz felelősséget a kiváltott érzésekért! Viszont ha kellően erős emberrel próbálkozol, ne lepődj meg, hogy a falról vissza fog szállni a labda, és jól arcon vág! Lágyabban kifejtve Te nem tudod irányítani a másik embert! A benne mélyről, önmagából feltörő érzelmek, legyen az egyébként akár harag, düh, vagy öröm, nevetés, ezeket mind önmaga generálja, ahogyan elér hozzá információ, és ahogyan arra reagál!
Van itt még egy nézőpont! Van úgy, hogy valaki annyira megharagszik Rád, hogy nem áll veled szóba! Hiába tudod, hogy neked van igazad, és csak kivetítettek Rád valamit, talán még meg is hazudtoltak, ettől még a másik nem beszél Veled, és nem szól hozzád! Ilyenkor két lehetőség van általában: megpróbálsz nyitni az illető felé, őszintén, nyíltan beszélsz arról, amit érzel, és meglátod merre megy a kapcsolat. Ha viszont erre nincs másik fél részéről befogadókészség, akkor ezt a helyzetet egy kicsit fel kell tenni a polcra, és nem foglalkozni vele, s bízni benne, hogy egyszer megérik az idő a megbeszélésre!
Tehát a lényeg, mindenkinek joga van haragudni! A kérdés az, meddig érdemes és mire vezet?! Mi más lehetséges még?
3. Mondhatok nemet is!
Ezer és millió embernek van ezzel problémája! Amiért nem mondunk nemet, annak egyértelműen oka az önszeretet hiánya, az önfeladás, nincs önfelvállalás, megfelelési kényszerbe esünk, felvállalva az ügyeletes jó kislány vagy jókisfiú szerepét, és képesek vagyunk olykor a lelkünket, testünket is eladni az igenekkel, csak hogy kapjunk figyelmet, törődést, szeretetet, bármit, hogy el ne veszítsük azt az embert!
Ki kell mondani azt a nemet, megfelelő időben és helyen! Ha nem mondod ki, akkor a többiek azt is hihetik, hogy nem vagy magadnak elég fontos, és kihasználhatnak! Azt lehet kihasználni, akit lehet, aki hagyja magát, aki nem elég éber! A ki nem mondott dolgokkal végtelen számú lehetőségtől is képesek vagyunk elvágni magunkat!
Ha úgy érzed, hogy képtelen vagy nemet mondani, kezd kicsiben! De erre legyen megengedés benned! Úgy tudod megtapasztalni a nemet mondás felszabadító erejét, ha belemész abba! Tehát ha már nagyon fáradt vagy, és valaki kér tőled valamit, mond el, vállald fel a fáradtságodat, és mondj nemet! Sőt, arra is invitállak, hogy jogod van arra, hogy ne magyarázd és indokold meg, miért mondasz nemet. Elmondok egy példát! Reggeli rohanás, elkésel az iskolából, munkahelyről! Betoppansz, nyilván tisztában vagy a késéseddel! Csak annyit elég mondani, elnézést, késtem. Érdemes a reakciókra figyelni, a berögzült elvárásokra vagy elfogadásokra!
Egyáltalán nem lázítani akarlak! De ha nem állsz ki magad mellett, az olyan, mintha egy önbüntető programot futtatnál! Milyen önbüntető programjaid futnak még? Érdemes ezt ízlelgetni és kioldani! Úgy gondolom, aki tényleg elfogad Téged olyannak, amilyennek vagy, az megbízik benned mindenféle magyarázkodás nélkül is! Ezzel tiszteled önmagadat is! Tartsd tiszteletben azt is, ha Te kapsz nemeket! Nézd meg, milyen pontokon, érzelmeidben sért, vagy egyszerűen tiszteled a másik embert akaratában!
Mindenhol, ahol eddig önbüntetés programjaként nem mertél vagy akartál nemet mondani valamire, ami egyébként számodra abszolút érzésellenes volt, hajlandó vagy ezentúl felismerni, megváltoztatni, átfordítani? Mi más lehetséges még, ami a javadat szolgálja?
4. Nem kell mindenkit megmentenem
De mély ez, és mennyi Teréz Anyu rohangál a piacon! Pedig így van! Milyen könnyen látjuk mások sorsában, mit és hogyan csinál, vagy csinálhatna másként, vagy jobban! Nyilván kezdő koromban én is beleestem ebbe az öncsapdába! Természetesen válasszuk külön, ha valakinek segítő foglalkozása van, önkéntelenül is ad olyan információkat másoknak, amitől könnyebbé válik az életük a hozzá fordulóknak! DE megmenteni senkit nem tudunk! Egy kivétellel! Önmagunkat! A megmentő személyiség szerepe nagyon könnyen csapdába tud minket csalni, olykor egyetlen hívószóra ugrunk! Persze különítsük el a kéretlen és kérésre elhangzó segélykiáltásokat! Sokszor párkapcsolatoknál is nagyon megfigyelhető például, hogy a Férfi tudattalanul ki akarja emelni a sorsából a Nőt, vagy a Nő akarja a férfit megmenteni!
De miért is akarjuk a másik embert megmenteni? Talán nem is megmenteni, hanem megmutatni, hogy szélesebb körben, több nézőpontból érdemes ezt a világot, az életet élni! Talán át szeretnénk adni a tapasztalatainkat, hogy lássa a másik ember, lehet örömtelibb az élet, hogy lehet dolgokat könnyebben megoldani! Egy dologgal biztos nem fog sikerülni, ha mindenáron meg akarjuk a másik embert változtatni saját formánkra, nem fog sikerülni!
Ne feledjük, hogy amikor gyerekkorunkban azt mondta anyukánk, hogy ne nyúljunk a sütőhöz, mert meleg, nem tudta átadni nekünk a forró érzést! És Te hozzányúltál, ahogyan én is! És Anyukánk nem tudott megmenteni minket a fájdalomtól sem.
Meg kellett tapasztalni. Így van ez az élet más területein is, egyszerűen nem tudod és nem is kell elvenni a tapasztalást a másik embertől, amin át kell mennie, azon át fog menni! Nem beszélve arról, biztos láttál már olyan példát az életben, hogy segítségnyújtás után nem jól sült el a dolog, és a hibáztatás megtörtént, mert az illető a kéretlen jótanácsra hallgatott a saját döntései helyett! Be kell járni ezt az utat, és be kell látni azt, hogy a kéretlen segítségnyújtásunkkal egyszerűen gyengítjük a másik embert! Holott a cél pontosan az lehet jobb esetekben, hogy mindenki határozott és felelősségteljes lépésekre szánja el magát, következményeivel együtt! Tehát jó átgondolni, hogy erősíted, vagy gyengíted a másik embert (lásd első pontnál is)!!
Jusson eszedbe: megmentők addig lesznek, míg az áldozatok is léteznek, de eldöntheted, részt veszel-e a játékban! Ha Te pedig áldozat vagy, mindig mástól várod a segítséget, a menekvést, akkor mindig befogsz vonzani megmentőket,amíg önmagadban is erős nem leszel! Addig is érdemes eldönteni, hol a saját értékrendünk az együttérzésben, az empátiában, a segítségnyújtásban és a megmentésben!
Mindenhol, ahol eddig nem voltál figyelmes és éber a megmentő szerepedre, annak csapdáira, hajlandó vagy megváltoztatni? Hajlandó vagy abszolút nyitottan ébernek lenni a pillanatra, és felismerni, amikor ebbe újra belelépnél, és hajlandó lennél azonnal mást választani? Mi más lehetséges még, amivel ki tudod tölteni értékes életedet? Mi történik a Te életedben?
5. Nem kell kitalálnom, kinek mi kell
Így van, hiszen ezt mindenki önmaga tudja. És vagy képes kifejezni felém, vagy sem! Ha van szinkronicitás és összhang, akkor ez simán megy, tényleg talán egy gondolatból is megértitek egymást és tudod, hogy mire van szüksége a másiknak! Amennyiben nincs, akkor kérdéseket tehetünk fel! Ne találgassunk, kérdezzünk bátran!
6. A boldogságom az én dolgom
Erről már sokszor írtam, de nem árt felfrissíteni az információkat! EBBEN a videóban is kifejtem a témát!
Ami még fontos, az elvárásaid tisztázása. Általában akkor csalódunk, ha megszabjuk a többi embernek, hogyan tegyenek boldoggá, mit adjanak, hogyan közeledjenek vagy fejezzék ki azt. De nem biztos, hogy a másik emberben ezek a szándékok ugyan úgy benne vannak! A boldogságod megteremtése, jelentsen is Neked az bármit, Rajtad múlik! Nyilván vannak kapcsolataink, kapcsolódásaink emberekkel, akik valamilyen szinten hozzájárulnak ahhoz, hogy boldog légy, és Te is hozzájárulsz az Ő boldogságukhoz! Van olyan is, hogy a másik ember örömöt akar szerezni és boldoggá akar Téged tenni, de Te annak az eseménynek, tárgynak éppen nem örülsz! Mert különbözőek vagyunk! De nyíltan fejezd ki, és ne játszd meg magad, ha valami csak semleges marad számodra érzésben. Erről lehet szépen beszélgetni! De amikor valami, vagy valaki boldoggá tesz közvetve vagy közvetlenül merj örülni, felszabadult lenni, sokat nevetni, és kifejezni azt, ami benned ez által zajlik! A Szeretetnyelvről itt és itt olvashatsz bővebben!
Mindenhol, ahol a boldogságod megteremtését másoktól vártad el, és ha nem kaptad meg, csalódtál, dühös voltál, hajlandó lennél a nézőpontodat megváltoztatni?
7. Senkit nem kell meggyőznöm!
Az egó (akarat) egyik mérhetetlen és türelmetlen tulajdonsága, hogy azt hiszi, mindig igaza van, és csak az ő egy igazsága a szent. Ebből aztán nagy bonyodalmak, konfliktusok, viták származnak! Több féle embertípus létezik, többek között olyan is, aki egész életét így éli le, és nem változtat semmit! Az önfejlesztők világában azonban általában a célok között van a lelki béke, amit nem feltétlen úgy jön létre, hogy nem lesznek nézeteltéréseink másokkal, inkább képesek vagyunk megnézni, miért érdemes kiállni igazságainkért! Megszűnik a mindenáronság, megjelenik a másik ember igazságának tisztelete. Még akkor is, ha esetleg a mienkkel nem egyezik, vagy nem jön létre kompromisszum! Az önfejlesztésnek egyik kiemelkedő pontja, hogy saját igazságainkat is képesek vagyunk felülvizsgálni, de semmiképpen nem visszaszorítani vagy elnyomni!
Meggyőzés helyett inkább javasolnám a miértek megnyilvánulását! Miért az a Te igazságod, mire vezet, mit ad? És lehet a másik ember is meglátja benne a szikrát, ami neki is jó lehet benne!
Mire érdemes figyelni? Párbeszédeknél, amikor két ember beszélget, lehet látni, hogy egyáltalán figyelnek-e egymásra, értő-e a hallgatás, vagy már az egó túrná a saját válaszát, kontráját! Megfigyelőnek lenni ilyen helyzetekben a legjobb.
Tapasztald meg, mi az eredménye, ha mindenáron meg akarsz győzni valakit, és tapasztald meg, amikor hagyod történni a dolgokat. Melyik Neked a könnyebb, hasznosabb, örömtelibb? Mi más lehetséges még?
8. Jogom van az érzéseimhez! – és azok elhagyásához?
Felvállalod az érzéseidet? Felvállalod azt, legyen bármi? Sok ember tele van érzésileg elfojtással, mert azt hallotta, hogy ne sírjál, hogy férfi nem sír, hogy jó után úgy is rossz jön, ne légy ennyire boldog? MINDEN emberi érzésedhez jogod van! Megélni, kifejezni, elmondani! Bizony legyen az düh, feszültség, öröm, nevetés, bánat, aggodalom, fájdalom, vidámság, bármi más, ami felszínre kerül! Bátran vállald fel emberi érzéseidet, és biztass erre másokat is! Természetesen ebben a témában is érzéseink megnyilvánulásának végletei okozhatnak még önmagunkon belül is bizonyos feszültséget, ha elmegyünk egy végeláthatatlan azonosulásba! Van azért ezzel kapcsolatosan egy másik nézőpont is! Az érzéseid elhagyásához is jogod van! Végletek! Amikor nagy trauma ér, és még hosszú idő után is világfájdalomként éled meg, belemész mindig az érzésbe, az agy elkezdi termelni az azokhoz tartozó vegyületeket, és megragadsz benne! Egészen addig, míg azt mondod, elég, állj, nem választod tovább, kiszállsz a szerepből, a hozzátartozó érzésből, mert már szenvedsz tőle, és képes vagy tudatosan véget vetni egy sírásrohamnak is, mert egyszerűen áttevődik valami jóval jobb dolog felé a figyelmed, fókuszod, céljaid, terveid, és arra kell az időd és az energiád!
Mindenhol, ahol nem vállaltad fel emberi érzéseidet bármi okból, és ezzel beszorítottad önmagad, hajlandó vagy a nézőpontjaidat és cselekvéseidet megváltoztatni?
9. Pont jó vagyok!
Jó vagy! Úgy, ahogyan vagy! Az már Rajtad múlik, hogy szeretnél-e még jobb lenni! Nem másoknak! Magadnak!
De ha másoknak is akarsz, mert Téged az motivál, hát tedd! Végtelen számú nézőpont van, végtelen úttal és sorssal! Csak egyet ne fogadj el, ha lenéznek, degradálnak, lealacsonyítanak, lebecsülnek! Mert az a másik ember véleménye! Az a fontos, hogy TE minek és hogyan érzed magad! Ma!
Nem boldogulsz valamelyik életterületeden?
Úgy érzed kell egy kis lendület, egy külső segítség átmenetileg?
Konzultációért keress fel személyesen (Budapest és Eger), vagy online elérhetőségeim egyikén!
Várlak szeretettel!
Jógapszichoterápia és életmód tanácsadó konzulens
/Yogapsychoterapy and lifecoach consultant/
Telefon: +36209793670
E-mail: shiamand@gmail.com
Facebook – Tudatos élet a gyakorlatban
Rólam ITT olvashatsz többet!
Személyes vagy online konzultációra jelentkezés:
Telefon: +36209793670
E-mail: shiamand@gmail.com
Facebook – Tudatos élet a gyakorlatban
Szerző: Shiamand | 2019. december 7 | Uncategorized
Már-már megint olyan szóval van dolgunk, ami az önfejlesztésben olyan nagy hangsúlyt kap, hogy közösségi oldalakon sokan menekülnek tőle! Pedig a komfortzóna az én megközelítésemben több szempontból értelmezhető!
Vegyünk egy egyszerű célokért küzdő, cselekedettel teli embert, aki megtesz mindent a célért, eljut A pontból B pontba! Pontosan ekkor kialakít egy komfortzónát, hiszen megérkezett, végre abban jól érzi magát! Aztán egy idő után el akar jutni a C pontba, megint sikeres lesz, majd a C pont állomásán megint elidőzik! Remek körülmények, egészségessé válik, öröm, szabadság, szeretet, pénz, vagy szellemi állomás, minden meg van neki benne, amiért elkezdett munkálkodni! Ez tényleg olyan rossz? Nem, mert a szó igaz értelmében komfortos, örömteli érzéseket ad!
Tehát azt mondom, hogy pontosan azért is élünk, hogy merjük élvezni az elért eredményeket, és nagyon ne hallgassunk azokra, akik ilyenkor a nagy segítőkészség szándékával azt mondják, hogy komfortzónában vagy, elkényelmesedsz, miért nem mész tovább! Annak is meg van az oka és ideje, ha tényleg lépni kellene!
Az interneten megjelent két ábrát szeretnék kielemezni, segítve ezzel mindenkinek, aki lendületet szeretne venni!
Vegyük az első ábrát! Sokszor látom, hogy közösségi oldalon milyen sokat beleesnek abba a csapdába, hogy nem nézik meg részletesen, mélységében mit is jelent, amit látnak! Pedig önismerettel itt az első ábrán is érdemes megnézni, kire mi vonatkozhat saját életére vonatkozóan, vagy mi nem!
Bevezetőmben már írtam, és itt utalok a kör belsejére, nem csak negatív értelemben lehetünk a komfort zónában, ezért ezt a kört még egy cikkelyre osztanám, ahol már az elért eredményeidet mered élvezni, és az igenis nagyon-nagyon komfortos és kellemes (akár egy jól felépített házikó)!
Azt gondolom azért az túlzás, hogy az embereknek a 90 %-a tartozna ebbe a középső zónába, szerintem jobban megoszlik ez! Eleve kérdőjeles, hogy kinek mi a középszerű élet, ki viszonyít mihez? Hihetetlen változatokban és változatosan éljük le az életünket a Földön! Nyilván a körön belül leírt emberi tulajdonságok, életviteli következmények mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ne lépjünk ki ebből a zónából! Egy félelemmel teli zóna egyáltalán nem komfortos, sőt, inkább ha megnézzük milyen érzéseket hoz fel, inkább kellemetlen! Igazából akkor teszi meg valaki az első lépést, ha már nagyon szenved vagy nagyobb a célja, mint a félelme! Azon kívül egyáltalán nem biztos, hogy egy depressziós állapot valakinek komfortos, inkább azt mondanám, nem ismerte fel, vagy nem mutatta meg senki számára, hogyan is kell értelmezni vagy abból kijönni! Pláne azt, hogy hogyan ne kelljen abba az állapotba visszamenni! Az természetesen más kérdés, hogy a depresszióba süllyedés és azzal való hosszú azonosulás már oka lehet annak, hogy információ vagy cselekvési erő hiányában benne marad a zónában!
Két fontos dolog kimaradt a kör belsejéből!
Ez pedig a halogatás és a lustaság! Ezek nagyon-nagyon fontos önismereti részei a továbblépés lehetőségének! Nekem egyébként a legnagyobb kihívást az jelentette, amit mindig halogattam, hogy újra el kezdjek sportolni, vagy hogy elmenjek fogorvoshoz! Nyilván nem igénytelenségből, hanem előbbinél a lustaság, a másodiknál az okozati félelem volt a múltban megélt mintáim alapján! Ezeken egyetlen dologgal léptem túl: tudatosan akartam motivációt keresni, mert az egóm túllépet önmagán, kapott egy másik impulzust, elővettem egy másik személyiségjegyem, nagy levegőt vettem, és elindultam , belevágtam! A mozgás teljesen hozzátartozik az egészségi állapot egyensúlyának fenntartásához, a jó keringéshez, a stabilitáshoz, feszültségek levezetéséhez, kellett magamat újra “önszeretnem” és összerendeznem ahhoz, hogy elkezdjem! Nyilván a fogorvosi példánál hatalmas bátorságot merítettem a céljaimért, a jobb fogakért, azért, hogy sokáig legyen mivel rágnom motiváció adta! Itt vizualizációs gyakorlatokat végeztem, és ezzel felülírtam azokat a kémiai vegyületeket, amik az agyamban jöttek létre, amikor először megjelent ezzel kapcsolatosan a félelem gyerekkoromban! Ezek mindig aktiválódtak, amikor szóba jött a fogorvos! Ebből is elegem lett, mondhatni a régi rögzültségeket kikötöttem magamból, és hoztam létre motiváló újakat jó érzésekkel a gyakorlat során!
Amikor döntöttem, olyan szakorvost vonzottam be, aki minden bizonyos fokú kérésemben és elvárásomban a mai napig a lehetőségekhez képest partner, emberileg is! De ugye látszik, hogy mindkét esetben saját magam önálló, felelősségteljes elhatározása és döntése volt szükséges a mozduláshoz??!! Mi lett még ennek a következménye? Hogy olyan információk birtokába jutottam, ami a további életszakaszomban az életemet, az egészségemet szolgálja prevencióként! Ilyenkor visszanézve az alap félelmekkel teli komfortzónába látszik, hogy milyen jó döntés volt felülkerekedni saját magamon! Ami fontos, hogy nem másokért, nem bizonyításként, hanem magamért! És igen, büszke lehetsz magadra, hogy bátor voltál, amikor megteszed a lépést, azért meg hálás, ha még más is büszke Rád!
ÖNSZERETET = NEM ÁRTASZ MAGADNAK SEM LELKI, SEM FIZIKAI SZINTEN TUDATOSAN
Tudattalanul persze ártunk, egészen addig, amíg el nem kezdjük az önfejlesztő, önismereti beszélgetéseket, felfedezéseket, felismeréseket, amikor lesz információnk saját magunkhoz, hiszen ezek alatt, amikor tudatosul az önbántalmazás, azonnal, hangsúlyozom, azonnal választhatjuk, hogyan élünk tovább, mi az amit csinálunk tovább, és mi az, amit befejezünk! Kialakítjuk saját értékrendünket, képesek vagyunk meghúzni a határainkat, megértjük és kezeljük adott esetben az érzelmeinket!
Te mi az, amiben komfort zónában érzed magad? Nem olyan, amiben mások látnak Téged, hanem amiben önkritikusan Önmagadat látod, hogy már lépned kellene?!
Vannak olyan helyzetek, amikor ezeket a komfort zónás jellemzőket különböző életszakaszainkban más embereknél láttuk, és önkéntelenül átvettük őket, egyáltalán nem tudatosan!
Ki vagy kik voltak az életedben azok, akiknél Te is látod, láttad, hogy halogatnak, hogy nem döntenek, hogy nem merik vállalni a döntést, a felelősséget, vagy éppen hagyják magukat másoktól irányítani? Tipikus példa erre, amikor a szülő a gyerek felett nagyobb korában is át akarja venni az irányítást, és nem hagyja úgy mond felnőtté válni a gyereket, aki e miatt nagyon sok problémával fog megküzdeni a valós életben!
Mindenhol, ahol a lustaság és a halogatás igazából nem Te vagy, hanem csak utánoztál másokat, ezzel elzárva magad előtt a végtelen számú lehetőséget, hajlandó vagy megváltoztatni? Hajlandó vagy a saját értékrendjeit kialakítani? hajlandó vagy a saját rugalmas zónádat megalkotni? Élni a lehetőséggel, az önálló, szabad függetlenségeddel?
A második ábrán egy folyamaton szeretnélek végig vinni!! Ez a szemléltetés már sokkal valósághűbb, azaz az életben ezeket a fokozatokon megyünk keresztül! Nézzük balról jobbra a köröket!
Komfort Zóna kör: valamiért még itt vagyunk, tételezzük fel, hogy egyébként már lépnünk kéne, munkahelyben, kapcsolatban, kommunikációban, önfejlesztésben, sportolásban, életmódban, bármiben! De ez így kényelmes, nem vagyunk itt sebezhetőek, beburkolózunk! Lusták vagyunk, nincs elég célunk, motivációnk, és így a szenvedély, a tűz is elmarad a lépéshez! Ide érdemes megint belevenni a lustaság, a megszokottság momentumát!
A második zóna a Félelem, halogatás zóna: Nem vagyunk magunkban biztosak, nincs talán elég tudásunk sem. Voltak már lépéseink, de kudarccal végződtek, ezért most kézifékkel indulunk, nem akarunk újra csalódni, fájni, de így megáll az életünk áramlása, élményei is. Állandóan eltereljük magunkat a cselekvéstől, változtatástól, kifogásokat keresünk, a külső környezetre, másokra hárítunk, csak ne kelljen megtenni végre a lépést! Ebben a zónában nagyon sok ember véleményét szokták kikérni, mint egy önigazolást keresve, miért kellene még maradni! Félelem attól, hogy mit fognak szólni mások, fel kell számolni a megfelelési kényszerünket, talán ellent is kell vagy nemet mondanunk valamire, szembesülnünk kell önfelvállalásunkkal! Talán valaki el is marad mellőlünk, mert nem az elvárásainak megfelelően döntünk! Megfigyelésem szerint az önbizalom hiány mellett attól van félelem, hogy mi lesz a változáskor, az ismeretlentől való félelemre nagyon sok kivetítést tehetünk, ami igazából még meg sem történt, csak odaképzeljük, eldöntjük, mielőtt még meg sem történt a változtatást! A halogatás már itt megmutatkozik, a különböző okok miatt!
És akkor elkezdődik, hogy találunk valami olyan célt, amiben már kezdünk motiváltak lenni, amiért érdemes csinálni valamit, akár tanulni, fejlődni, változni, új kapcsolatokat teremteni! Ez a Tanulás Zóna! Az egónk képes az előző zónák jellemzőit háttérbe szorítani, taníthatókká válunk, új ismereteket szerzünk, és bár lehet még nagyot nem lépünk, de tágítjuk határainkat! Erre a szakaszra már jellemző lehet, hogy legalább már dobra mentünk, de nem kell egyből sziklát mászni!
A Fejlődési Zóna, amikor már egyáltalán nem foglalkozunk honnan kezdtük, miért voltunk hátráltatva, a fókuszunk és figyelmünk a kitűzött cél elérésén, az odáig tartó út tartalmán van! A sikerélményen felbuzdulva itt már lehet elég motivációnk ahhoz, hogy ne essünk vissza az alap Komfort Zónába, sőt további célokat tűzzünk ki! Itt már felteheted a kérdést: mit kell tennem ahhoz, mit kell tanulnom, hogy jól haladjak a terveimben!
Abszolút vannak olyan életszituációk, amikor még valaminek nem jött el az ideje, még nincsenek a dolgok szinkronban, nincsenek azok a szereplők a színpadon, akik egésszé tegyék az indulást!
Mit tehetsz?
Érdemes leülni és sorra venni, mik azok a dolgok, amiket már tényleg és igazán legbelül érzünk, hogy változtatnunk kellene, vagy kik azok az emberek, akik befolyásukkal a mi fejlődésünket hátráltatják?!
Étkezésünkön? Mozgásunkon? Gondolkodásmódunkon? Alvási szokásainkon? Kommunikáción? Emberi kapcsolataink rendezésén? Munkahelyet kéne váltani? Párkapcsolatunkat kellene tisztázni? Több szabadidőt kellene teremteni magunknak egy jobb időbeosztással? Számtalan példája van ennek, de a személyre szabottság itt is mérvadó, mert ami az egyik embernek fontos, a másiknak korántsem! Így érdemes saját értékrendjeinket kialakítani ahhoz képest, mit akarunk elérni életterületeinken, vagy összességében?
És mi van akkor, ha a környezetünk már lépten-nyomon sugallja, hogy változtatnunk kellene, de még mindig nem érezzük, vagy nem merünk? A Te életed a Tied, minden döntésével együtt, a jó dolgok és a kellemetlenségek is a maguk dualitásában! Ehhez érdemes tehát leülni, átgondolni, ha kell megtervezni azt, mi az a pont, amikor már nem kényelmes, amikor már nyomasztó, amikor már betegségeket okozunk magunkat, lelki nyomás alatt vagyunk, és egyáltalán nem vagyunk sehol semmilyen szinten boldogok, öröm nélkül tengetjük a napokat! tehát a döntés legyen mindig a Tied, ha maradsz a Komfort zónádban, vagy ha kilépsz onnan!
Legfőbb feladatunk a Veled folytatott coachingok során, hogy felkutassuk Benned azokat a célokat, vágyakat, amiért érdemes ezzel a két fontos összetevővel felhagyni, el kezdeni másként gondolkodni, cselekedni, tervezni, fókuszálni! Megnézzük, mik azok a tényezők, érzelmi belső konfliktusok, amik okozzák a halogatást, a változtatásra való cselekedet meglétét! Ezeket a coachingokon lépésről-lépésre, a személyes fejlődésnek a tempójában végezzük, és megnézzük, hol lehet fordulópontokat képezni! Egyáltalán nem kell évekig terápiákra járni, ha az alapokat elölről, jól felépítve kezdjük a beszélgetések során! Ha új tapasztalatok gyűjtünk a komfort zónánkon kívül, megérezzük az ízét, az eredményét és a jóságát a lépéseinknek, legközelebb! Álljunk itt meg egy szóra! Ne ejtsük csapdába azokat, akik még csak most kezdenek foglalkozni a témával! Van, amikor kilépünk a komfort zónából, de nem biztos, hogy jól fogunk magunkat érezni! De ez nem előírás szerű! Itt a bátorság a lényeg, amivel legközelebb újra ki tudsz lépni, mert legyőzöd a félelmed, hogy csak kudarccal végződhet egy változtatás! A nem mozdulásnál, az állóvízben, poshadt dagonyában levésnél túl minden jobb! Kimozdít a semmiből!
Elég tudatossággal azonban nyilván olyan dolgokat fogunk tenni a célok eléréséért, amiben örömünket leljük, és felfogjuk felelősséggel, hogy tapasztalunk, amit ezek után is beépíthetünk a további életünkben!
Ezen folyamatok felismeréséhez, rendezéséhez tudok segítséget nyújtani Neked, ha elindulsz ezen az úton, legyél akár a Komfort Zónád belső körében is!
Személyesen Budapesten és Egerben találkozhatunk, ha vidéken vagy külföldön élsz, online konzultációt lehetőséged van Messengeren! Az első beszélgetések másfél órát vesznek igénybe, egy lelki-életviteli állapotfelmérést követően döntöd el, milyen irányban dolgozunk tovább! Beszélgetéseink végén szeretettel adok olyan feladatokat, melyek szükségesek ahhoz, hogy életviteli szinten, a mindennapokban hamar történjen változás, ezt a Te befogadó képességed határozza meg!
Időpont egyeztetése e-mailben, a közösségi oldalon üzenetben, vagy mobil elérhetőségemen lehetséges!
Egy idejében elkapott problémával egy egész káoszt előzhetünk meg, kérj időpontot bátran!
JAKAB TÜNDI
Jógapszichoterápia és életmód tanácsadó konzulens
/Yogapsychoterapy and lifecoach consultant/
Masszázsmegoldások
E-mail címem: shiamand@gmail.com
Telefon: +36209793670
Közösségi oldal: Tudatos élet a gyakorlatban
Fotók: internet
Szerző: Shiamand | 2019. december 6 | Uncategorized
A sorozat ezen, második részében szó lesz miért és meddig érdemes külön kezelni a lelki erőt és a testi erőt, és hogyan lehet mindkét oldalt egymás segítségével erősíteni?!
A cikksorozat bevezető első részében: Az önerő, önbecsülésében arról volt szó, hogy általánosan mit tehetünk akkor, ha valamelyik életterületünkön problémák adódnak, és mennyire fontos adott esetben egy külső segítségnyújtás kérése!
Vegyük figyelembe, hogy minden nappal egy új lehetőséget kapunk, hogy felismerjük az Életidőnk és Életenergiánk fontosságát!
Külön kell választanunk – egyenlőre – azt, amikor valakit lelki, vagy testi trauma, fájdalom ér!
A lelki erő konfliktus, csalódás, trauma, sikertelenség hatására meggyengülhet, adott esetben önbizalmunk is veszíthet erejéből! Nem a lélek sérül! A lélek önmagában tiszta, nem megfogható! Személyiségeink sérülnek, az érzelmeink sérülnek, emberségünk sérül! Igazából a lélek, mint olyan, a testünkkel ellentétben nem fogható meg fizikailag, ezért csak sejtésünk lehet arról, hogy a lelkünket érte a hatás! Fizikai jelei összefüggéseiben, hogy kedvetlenek, frusztráltak, depressziósak, pánikosak, zavartak vagyunk, érezhetjük, hogy nem találjuk a helyünket a világban, hogy nem szeret minket senki. Ezekből adódóan testünk, agyunk reagál, különböző kémiai vegyületek termelődnek, aminek különböző hatásait érezzük!
Jobb esetben az ember képes ilyenkor önerejére, erősségeire támaszkodni, de előfordul, hogy bezárkózik, még a közeli hozzátartozónak sem beszél problémáiról! Sokan azonban élnek azzal a lehetőséggel, hogy egy teljesen kívülállóval tudják megosztani ezeket a gondolatokat, és megoldásra váró élethelyzeteket, és impulzusra várva képesek lesznek újra életvidámak, örömtelik és jókedvűek lenni! Ebben tudok segíteni!
A fizikai problémák egyértelmű jele, hogy testünkön fájdalom jelentkezik, akár külsőleg látható, akár csak belsőleg érezhető formában! Ilyenkor szinte már nem is figyelünk lelkünk jelzéseire, hanem azonnal megoldást akarunk találni arra, hogyan legyünk újra egészségesek! Azonban, amikor a fájdalom megismétlődik és szinte már sorozattá válik, akkor érdemes megállni és mindenképpen, tudatosan már az első alkalomnál is, átgondolni, mi vezetett a fizikai fájdalomhoz!
A betegségeket, fájdalmakat nem a légből kapjuk, nem teszi úgymond belénk senki, hanem valami ok által felszínre kerül! A mentális, stresszes problémák kihatnak az agyra, és minden más szervrendszerünkre! Sokan elkövetik a hibát, hogy csak a tüneteket kezelik, kezeltetik, holott az már egy okozat! És itt kezdődik el, hogy lelki problémáink vonulatát érdemes összefüggéseimben megnézni az adott fizikai problémával! Testi erőnk csökkenésével is rosszkedvűvé válhatunk, amely kihat mindennapi életünkre, munkára, kapcsolatokra!
Végletek:
Amikor lelki problémánk van, hajlamosak vagyunk csak a problémákra fókuszálni a nap 24 órájában, elhanyagolva sokszor az étkezést, a munkát, kapcsolatainkat, és észre sem vesszük, hogy élünk, hogy van fizikai testünk! Legyengülünk, el kezd szervezetünkből hiányozni a nélkülözhetetlen vitamin és ásványi anyag! A másik véglet, amikor testi fájdalmunk van, azon felül, hogy természetes módon szeretnénk megszüntetni, sokszor annyira azonosulunk a fájdalommal, hogy életünk megszokott részévé válik, és mentálisan fejben nem vagyunk jelen sem önmagunknak, sem a környezetünknek!
Hogyan lehet a lelki és testi erőnket egyensúlyba hozni, és hogyan tudja egyik a másikat támogatni?
Amikor bármilyen problémával fordul Hozzám a beszélgetés során a vendég, akkor kitérünk az eltolódásokra! Te mennyit töltesz a nap 24 órájában szellemi dolgokkal, és mennyit fizikai tevékenységek végzésével! Ezek tartós és nagymértékű eltérése egy idő után a testben is megmutatkoznak! Sokan esnek abba a csapdába, hogy az önismeret, önfejlesztés mellett elfelejtenek a testük igényeire figyelni, ami később problémákhoz vezet! Az egyensúly megtalálni pedig tudatos odafigyeléssel, szokásrendszerekkel lehet!
Érzelmi kihívások esetén nagyon fontos, hogy a fizikai mozgást, edzést, tornát, kertészkedést behívjuk a megoldásba, hiszen kell, hogy az elmét eltereljük, néha kiüresítsük a sok gondolattól, ami káoszt hozott létre! A fizikai munka, legyen az bármilyen egy fontos összetevője a lélek gyógyulásának, hívjuk “munka”terápiának is, megmozgatja az energiákat, felkavarja az állóvizet! Fizikai probléma esetén pedig megnézzük, mennyit foglalkozik a vendég a lelki életével, a problémák tudatos megoldásával, szellemi fejlődéssel!
Ha megnézed ezt a 8 alapelvet (fotó internet), akkor jelenleg a saját életedben ebből mennyi az, amire azt tudod mondani, hogy igen, ezek jelen vannak, kialakítottam rá a szokásrendszeremet, vagy mennyi az, amin változtatnod kell?
Egyszerű, a hétköznapokban hatékonyan és főleg gyakorlati szinten végrehajtható megoldási utakat nyújtok gyakorlati szinten, hogy minél hamarabb feloldjunk egy belső vagy külső konfliktust, elmulasszuk a fizikai fájdalmat!A célravezető coachingok kiemelt fontossága, hogy gyors, a saját befogadóképességedhez mért változást hoznak!
Megnézzük, milyen fix nézőpont vagy érzés okozhatja az adott problémánál az elakadást?! A válaszok rámutathatnak arra, hogy a berögzült szokásrendszereinkkel kapjuk ugyan azokat az eredményeket, tehát ha mást akarunk kapni, bizony változtatni kell!
Ezen feltáró beszélgetések eredménye egy könnyedebb, örömtelibb életszakasz kezdete, fájdalommentes fizikai közérzet, szükség esetén egy felszabadultabb kommunikáció, emberi kapcsolatok.
Miért írtam azt, hogy “utakat” nyújtok?
Mert mindenki természetesen eldöntheti, hogy a felajánlott megoldások közül melyik áll legközelebb saját magához, melyikből képes új szokásrendszert kialakítani, milyen kényelmi komfortzónájából akar kilépni, és mennyi idő alatt akar végleges megoldást kapni, és legfőképpen a lelki és testi önerőt, önbecsülést visszaszerezni, megerősíteni!
Ha már most úgy érzi, hogy szüksége van iránymutatásra, jó tanácsra, külső szemlélő véleményére, szeretettel várom!
Következő cikkeimben a közhellyé vált komfortzónáról fogok írni!
Feltétlenül fel kell hívjam a figyelmet arra, hogy nincs két egyforma helyzet és emberi élet, így a beszélgetések a mellett, hogy bizalommal zajlanak, teljesen egyénre szabottak!
Ha úgy érzed, hogy egy személyes vagy online lelki tréninggel, coachinggal hozzájárulás lehetek az Életedhez,
várom bejelentkezésedet! Írj nekem a közösségi oldalon, a Tudatos élet a gyakorlatban üzenetében, e-mailen, vagy keress telefonon, egyeztessünk időpontot! Egy idejében elkapott problémával egy egész káoszt előzhetünk meg!
JAKAB TÜNDI
Jógapszichoterápia és életmód tanácsadó konzulens
/Yogapsychoterapy and lifecoach consultant/
Masszázsmegoldások
E-mail címem: shiamand@gmail.com
Telefon: +36209793670
Közösségi oldal: Tudatos élet a gyakorlatban
Szerző: Shiamand | 2019. december 6 | Uncategorized
iért van egyáltalán szükségünk arra, hogy tudatosan fejlesszük az erőnket?
Életünk során sokszor előfordul, hogy különböző élethelyzetek, emberi kapcsolatok alkalmával nehezen viseljük el a minket ért megpróbáltatásokat! Egyszerűen kiüt minket a helyzet saját megszokott nyugalmunkból, komfort zónánkból, egyensúlyunkból! Feszült leszel, talán depressziós, frusztrált, ideges, és talán már a tested is jelzi, valamin változtatnod kell!
Ilyenkor szoktok mondani, hogy “padlót fogunk”, és ha van elég lelki erőnk újra és újra kezdjük felépíteni önmagunkat! Életterületeink, a párkapcsolat, a munkahely, a gyerekek, a szexualitás, a gyász, a kommunikációnk, és számtalan más helyzet felhozhatja, hogy végre lekezdjünk tudatosabban figyelni és választási lehetőségekről dönteni!
Ehhez azonban gyakorolni kell némi önismeretet, önbecsülést, és önbizalomra lesz szükségünk. Ezekről azonban vajmi keveset tanítottak nekünk az iskolákban, nem tanították meg nekünk, hogyan is kell gyakorlati szinten végezni, de ma már rengeteg módszer, technika, segítő kéz áll rendelkezésre annak köszönhetően, hogy megnyíltak a filozófiai, ezoterikus és spirituális utak. Újabb megközelítéseket, nézőpontokat, rávilágításokat ismerhettünk meg, megannyi könyv és tanfolyam formájában, ami között azonban érdemes ébernek lenni, és mindenkinek a saját számára fontos esszenciákat beépíteni az életébe! Meg lehet tanulni, hogyan figyeljünk lelki egészségünkre, és fizikai testünk épségére!
Egy dolgot azonban egyre többen vélnek felfedezni!
A változtatni akaróknak gyakorlati útmutatásra van szüksége, nem pedig hangzatos ígéretekre és jól hangzó tudatossági módszerekre! Valljuk be, a tudatosság megértésének miértjei és módjai nem csak egy folyamatnak a részei, hanem mindenkinek a saját valóságában felismert lépcsőfokok, felismerések és az ehhez társuló érzések – “aha”-érzések láncolata! Sokszor ez a 220-as villámérzés döbbenti rá az embert, hogy mit és min kell változtatnia azon, hogy a padlóról felálljon és elérjen újra a tetőig! Tudatosan odafókuszálni, odatenni a napi figyelmet, gondolatot, erőt, arra a célra, amit el szeretnénk érni! Amikor felismerjük, mit lehet előző életszakaszunkhoz képest másképp, jobban odafigyelve, a mindennapok szokásrendszerén változtatva is megtenni, hogy érezhető eredménye legyen!
Tehát igaz a régi mondás, ha padlót fogsz, mielőtt felkelsz, fogj magaddal valamit, emeld fel és vidd magaddal!
Mi lehet ez? Szokták kérdezni pácienseim! És itt kezdjük el az önismereti boncolgatást, az erősségeket, melyekkel a gyengeséget emelni lehet! Hol és min lehet változtatni napi szinten, megnyitjuk a “többút” módszert! Sajnos legtöbben mindig csak egy nézőpontra, lehetőségre, megoldásra, egy konkrét eseményre rögzítik figyelmüket, ami kizárja sok esetben azt is, hogy egy egyszerűbb és könnyebb megoldáshoz, több nézőpontból való választás eredményeként jöjjenek a megoldások! A napi szintű változtatás igen fontos! Következetes önelvárással a páciens életében megtörténik egy minőségi és mennyiségi változás!
Ezen az úton kívánok segítséget nyújtani a hozzám fordulóknak!
- Komolyan gondolod, hogy változni és változtatni szeretnél?
- Hajlandó vagy megnézni végre, hogy mi az ami NEKED működik, és nem mások működtetik Benned?
- Meg szeretnéd érteni és átlátni az életedet, és visszavenni az irányításod felette? Nem elégszel meg azzal a közhellyel, hogy gondolkodj pozitívan, és már utálod, ha valaki ezzel jön Neked!
- Hogyan tudnád tudatosan élni a következő perctől az életed?
- Elvesztél a sok életmódformáló, személyiségfejlesztő változatokban?
SOHA NINCS KÉSŐ VÁLTOZTATNI! MINDEN NAP EGY LEHETŐSÉG!
Témák a teljesség igénye nélkül:
Téma: Önbizalom, önbecsülés – gyakorlatban is!
- Hajlandó vagy-e felismerni, mik a gyengeségeid és erősségeid?
- Megengeded-e végre magadnak, hogy “nemet” mondj bizonyos dolgokra?
- Milyen felismerések szükségesek ahhoz, hogy az önértékelési problémákat hasznodra fordítsd? (kövérség, soványság, céltalanság, nem érek semmit, nem kellek senkinek, stb)
- Mi kell ahhoz, hogy visszanyerd az önbizalmadat, és felvállald magad minden élethelyzetben?
Téma: Mit szeretne elérni az életben? Önismeret
- Mi kellene ahhoz, hogy tényleg tudd, mit szeretnél az életben? És tényleg Te akarod ezt?
- Mivel járulhatsz hozzá, hogy magabiztos döntéseket hozz, akár rövid időn belül újakat?
- Összhangban van-e a cselekvésed a terveiddel?
- Önbecsülés, önszeretet, önfelvállalás – kiemelt témák
Téma: Szexualitás, párkapcsolatok, gyermekvállalás
- Hajlandó vagy-e megengedni, hogy minden, ami a témábanfelszínre kerül, letisztuljon?
- Mi a testtudatosság?
- Ismerjük-e a testünk jelzéseit?
- Hogyan kommunikálunk a testünkkel és a párunkkal?
- Tabutémák?
- Önmegélés – önmegosztás a szexualitásban
- Meg nem élt szexuális vágyak okozatai
- Gyermeket szeretnének, de fizikai okok kizárásával sem sikerült még
Téma: A Nő és A Férfi – párkapcsolatok, kommunikáció,
- Mindig mások leszünk egymástól, eltérő alapvető nézőpontok
- Miért félünk a párunkkal őszintének lenni?
- Nőnek lenni egy Férfi mellett, és Férfinak lenni egy Nő mellett
- Gondolat olvasunk vagy kommunikálunk kapcsolatainkban?
- Gesztusok és kifejezések
- Szeretet, érintés, érzés – harag, düh, gyűlölet – Megoldások?
Téma: Önkorlátozó hiedelmek és hitrendszerek megváltoztatása
- Milyen szemlélet alakul ki bennünk a gyerekkorunktól kezdve felnőtt korunkig?
- Hogyan lehet felismerni és miből, ha szülői és emberi mintákat utánozunk és nem önmagunkat éljük?
- Mi a szerepe az önfelvállalásban a régi szokásai, hitrendszer megváltoztatásában?
- Hogyan írhatunk felül egy egész régi életszakaszt?
Az egy, másfél órás beszélgetések erre vonatkozóan lehetnek személyes találkozások Egerben, online messenger használatával, illetve telefonon!
JELENTKEZZ MOST, egyeztessünk időpontot!
JAKAB TÜNDI
E-mail címem: shiamand@gmail.com
Közösségi oldal: Tudatos élet a gyakorlatban
