Mindenkinek szüksége van szeretetre, elismerésre -

Szeretetnyelv című cikkemben ígéretet tettem arra, hogy végig megyünk pár lehetőségen, amivel növelhető bennünk a szeretetnyelvre való ráhangolódás (minden spirituális allűr nélkül!) és azzal együtt, hogy a cikksorozat végén látni fogjuk, mennyire összefüggnek a kifejezési formák egymással! És hogy mi ebben a tudatosság a gyakorlatban? Talán érdemes kipróbálni, alkalmazni, átgondolni, és választani! Mert hogy lehet választani ezt a nyelvet is, és nem mindegy, mit adunk tovább másoknak!
A cikk végén egy kis önkéntes házi feladattal szeretnélek megajándékozni, illetve egy csodálatos filmmel a témában!

A Szeretet emberi létünk alapjává nőtte ki magát, nélküle elveszettnek érezzük magunkat! Természetesen nem csak az önfejlesztésben, hanem a másoknak való értékadásban is kiemelt jelentősége van a szeretetnyelv eszközeinek! Mint legtöbb esetben, itt is minden azon múlik, hogy mennyire vagyunk tudatosak és éberek a hétköznapi történeteinkre, párbeszédeinkre, és egónkon túl mennyire ismerjük fel egy adott helyzetben azt a választási lehetőséget, hogy hogyan vigyük bele az őszinte, tiszta szeretetet! Ez függ természetesen sokszor attól, hogy milyen ezzel kapcsolatos viselkedési mintákat láttunk születésünktől kezdve felnőtt korunkig, és utána azt használjuk, vagy változtatunk rajta!

Az elismerő szavak az egyik leges legfontosabb tényező emberi kapcsolatainkban! Alapvetően már gyermekkorban eldől, hogy milyen fókusz tanulunk és látunk szüleinktől, környezetünktől, melyek azok a tulajdonságok, cselekedetek, amelyekre helyezzük a hangsúlyt, milyen mintákban élünk és növünk fel! Nagyon lényeges momentum, hogy felnőttként felismerjük, képesek vagyunk a rossz helyre helyezett fókusz megváltoztatására.

Figyelem! Sok emberben van egy erős, végletbe menő személyiségjegy, amire ez a viselkedés jellemző: amikor mindenben és mindenkiben a hibát, a javítani valót keressük, a másik ember számunkra nem elfogadott tulajdonságait emeljük ki, akkor annak idővel meg lesz a nem túl pozitív következménye! Konfliktussorozatok, élhetetlenség! Persze ez nem azt jelenti, hogy motiváló és jobbító szándékkal nem adhatunk valakinek tanácsot, hiszen azok építő jelleggel is szólhatnak, de sok embernél megfigyelhető egy teljesen végletekig elmenő lehúzás, kritizálás, mintha csak saját maga formájára akarna nevelni, változtatni valakit, ami persze nyilván nem fog sikerülni. Benned megfigyelhető ez? Nálam sokáig volt, na de ezt felismerés után át lehet formálni magunkban!

Emberi mivoltunkban óriási szükségünk van a szeretetre, a dicséretre, az elismerésre! Azonban egy dolgot nagyon kevesen tanítanak meg nekünk életünk során, az az, hogy ezeket önmagunkon belül hogyan kell felszínre hozni, gyakorolni, hogyan kell önbecsülésünkkel saját magunknak is elismerésként adni elsősorban!

Kezdjük csak egészen onnan, hogy milyen boldog egy szülő, amikor a pici babáját fejlődni látja, milyen sokszor dicséri egy mosolyért, az első lépésekért, egy ügyes irkafirkáért, egy labdadobásért, egy kreatív fogalmazásért, egy jó érdemjegyért!

Saját életedben emlékszel gyermekkorod elismerő szavaira? Én például nagyon boldog voltam, és mai napig él bennem a kép, amikor megtanultam cipőt befűzni és megkötni! Egy egész álló hétvégén mutogattam mindenkinek, milyen ügyes vagyok, és zsebeltem be sorba az elismeréseket! 😊

Milyen jó lenne, ha szokásainkat az óvodába való lépéskor is megtartanák a szülők! Mert itt már sajnos belépnek az elvárások, a gyerekek egymáshoz való hasonlítgatása, az iskolára való felkészülés hajszája! A szülők rohanásban a munkahelyekre, a rengeteg külön óra, és máris valahogy elfelejtjük dicsérni egymást!

Mi az elismerő szavak előzménye? Az odafigyelés, a nyitottság, a másikra figyelés, a jelenlét! Felismerése annak, hogy társas lények vagyunk!

A legnagyobb mintát a gyermek a szülőtől látja, és valljuk be, milyen jól esik, amikor a gyermek dicséri meg a szülőt, egy-egy jó ebédért, vagy a rendért, ami hazavárja, vagy egy tanulmányi, esetleg üzleti sikerért. Felnőttként sem szűnünk meg örülni az elismerő szavaknak, és igenis jól esik, ha valaki büszke Ránk!

Éppen olvastam interneten egy cikket arról, hogy bizonyos munkahelyeken a vezetők nem azt nézik, hogy mik a hiányosságok, hanem hogy mivel bővíthetik a motivációt, az elismerést, a tudás bővítését ahhoz, hogy hatékonyabb eredményeket érjenek el! A mód és módszerek fontossága a szeretet nyelv kifejezésénél nagyon fontosak, mert kezdetekkor eldöntik azt az irányt, amerre a változás menni fog!

Az elismerő, bátorító szavak – ha őszinték, – tovább lendítenek, előre visznek minket, növelik önbecsülésünket és természetesen a tőlünk elhangzó szavak másokat!

Vannak-e olyan élethelyzetek, és emberi kapcsolataink, amikor a szeretetnyelv nem segít?

Ne áltassuk magunkat, ne legyünk ájtatos manók, és ne dugjuk homokba a fejünket, igen, vannak! Az utasítások, a követelések, a parancsolások ellentétben állnak a kéréssel, kedvességgel, biztatással! Vannak konfliktusok, amikor annyira kikelünk magunkból, annyira védjük a saját igazságainkat, vagy akár a hangunkat is felemeljük, hogy a szeretetnyelv éppen nem aktuális, mert egyik fél sem képes erre a frekvenciára éppen ráhangolódni. Ilyenkor érdemes inkább visszavonulni, lehiggadni, átgondolni, hogy érdemes-e mélyebben belemenni a vitába, veszekedésbe, vagy kompromisszum készek vagyunk egy közös megoldásra?! Van olyan ember, aki annyira bezárkózik a szeretet elől, hogy semmivel nem tudod Őt kimozdítani. Ez azért van, mert élete elején nagyot csalódott. Így nem engedi meg, hogy újra szeressék, ezért falakat von maga köré. Lehet kis időre valakit beenged, lehet hosszabb távra. Tudatosságának és félelme megszűnésének függvényében fogsz tudni vele beszélgetni erről!

Hiszen minden kapcsolattípushoz két ember jelenléte és egyező akarata kell, hogy hasonló szinten működjön, egyik a másik nélkül véget ér, és ilyenek is vannak az életünkben! Egyébként megfigyelhető, hogy az önismereti, önfejlesztő úton ez be is következik, de ahogy eltávolodunk emberektől, akár barátoktól, családtagoktól, úgy jönnek új ismeretségek is, akikkel tudunk együtt létezni!

Mi szükséges ehhez? Átgondolás, felismerés, elfogadás, tolerancia, intelligencia és valljuk be, sokszor türelem, és az egyik legnagyobb elismerés, a köszönet kifejezése! Egy próbát megér, ugye?

Cikkem végén engedd meg Kedves Olvasóm, hogy egy kis házi feladattal ajándékozzalak meg a témában kérdések formájában! Amit természetesen elég önmagadnak megválaszolni, de beszélgethetsz róla másokkal is!

Tudod-e, hogy mi a Te saját Szeretet nyelved?
Felismered-e családodban, munkahelyeden az emberekben az Ő szeretetnyelvüket?
Személyes életedben milyen jellegű elismerésekre vágysz igazán, és ezt kifejezed-e?
Tudod-e, hogy a körülötted élőknek mikor van szüksége az általad történő bátorításra, elismerésre? Felismered-e, ha jelzéseket adnak feléd?
Te általában kéréssel kommunikálsz vagy utasítással?
Gondold át, kivel változtatnál a Szeretet nyelv – Elismerő szavak szempontjából a kapcsolatotokon?
Tudtad-e, hogy összefüggés van abban, hogy elismered Önmagadat, és a mások fele kinyilvánított köszönő, és bátorító szavak között?

Van úgy, hogy nehezen boldogulunk a Szeretet nyelvünk megtalálásával, illetve a mások felé történő kifejezésével! Ebben is szívesen segítek Neked, ha úgy érzed, hogy ezen kommunikációs út megnyitásával könnyedebbé és örömtelibbé válik az életed!

A Levélíró című filmet pedig ajánlom figyelmedbe!