Különben dühbe jössz??

Különben dühbe jössz??

Nem kell megtagadni, hogy  vannak olyan élethelyzetek, amikor dühös leszel, amikor valaki vagy valami annyira felbosszant, hogy legszívesebben leordítanád vagy fel is pofoznád, hogy a gyomrodból a görcs is eltűnjön!

Persze évtizedek folyamán már ez a helyzet változik, nem mindig probléma az, ami régen az volt, könnyebben veszed a hasonló helyzeteket. Tapasztalataim szerint a hozzám fordulóknak azzal van a legnagyobb kihívása, amikor egy másik ember meghazudtolja vagy maga az értetlenség. Beszélsz valakihez, és elmegy melletted, nem érti, mit mondasz neki! Ezer százalékban tudod a saját igazságodat, mégis provokálnak!

Mennyire érdemes ilyenkor belemenni egy energiaharcba? Egy kiabálós kommunikációba?
Tedd fel a kérdést: megéri? Mit ad? Mihez visz közelebb? Kiadod a dühömet, ha igen, hogyan? Találsz megoldást? Létrejön normális párbeszéd? Vajon van-e a másik ember olyan értelmi szinten, hogy képes legyen megérteni, amit mondasz? Kell-e őt megmentened, felvilágosítanod, tanítanod, rávezetned? Mennyire igényled a saját igazságodért való kiállást? Kell segítséget kérned?
Egyet biztosan tudok, hogy ha felmegy a pumpa, akkor azt mindenképpen le kell vezetni.

 

 

Nem kérdéses, hogy a viselkedésedre reagálnak az agyban lévő receptorok, kiváltva olyan vegetatív idegrendszeri változást, mely kihat az egész testre. Attól függően, hogy a válaszreakciódat mennyire aktiválod és meddig tart, olyan mélységben hat a szerveidre is.  Ezzel szorosan összefügg a kortizolt, adrenalint és tesztoszteront hormonok növekedése, a boldogságban szerepet játszó szerotonin termelődése pedig csökken! A kortizol a düh által megborítja a tested működésének egyensúlyi állapotát és kihat különböző szervekre, a szívre, bőrre, pajzsmirigyre, vérnyomásra, emésztésre, stb.!
Az is kérdés, hogy egyszeri válaszreakciót produkálsz-e vagy folyamatos és olykor eltúlzott érzelmi reakciókat hozol felszínre magadból!

A másik, amit megfigyeltem, hogy legtöbbször félnek az emberek azzal rendezni a problémát, akivel kialakult a konfliktus. Bevonnak egy harmadik felet, azzal a céllal, hogy majd az egyetért velük, megvédi őket, vagy képviseli őket a helyzetben. Sőt van, aki elmenekül a rendezés elől és ott maradsz a dühöddel egyedül. Ezek az emberek általában ilyen helyzeteket ismétlődően kapnak, más szereplőkkel, és legtöbbször életük folyamán valamikor, leginkább gyerekkorukban ilyen szülői viselkedésmintákat láttak!

 

 

Meg kell tehát találnod azt a határvonalat önmagadon belül, ahol megéled emberi érzelmeidet, de nem ragadsz bele olyan mélyen, hogy károsítod vele egészségedet!

Ez az önismeret, önfejlesztés komoly, de nem lehetetlen feladata!
Emberi szempont: ne tagadd meg, ha feljön benned a düh. Arra érdemes figyelned, hogy felismerd a helyzetet, és eldönts, éber legyél a folyamatra. Meddig maradsz benne, elragad-e magával, uralkodik- rajtad, le tudod-e vezetni, akarsz-e belőle kijönni, mik a megoldások?

 

Önfejlesztő szempont: túl az egó dühén már elcsendesülve és visszagondolva, mi az, amiért kaptad a helyzetet? Valamire tanított? Mire? Önmagadért való kiállásra? Önvédelemre? Kompromisszumkészséged növelésére? Kommunikációd változtatására? Egy helyzet lezárására? Mihez volt ez az ember neked katalizátor? Milyen felismerésekre jutottál? Mind addig érdemes ezeken a kérdéseken elgondolkodni és választ keresni, amíg ezek a helyzetek ismétlődnek, és persze, ha eleged van az ilyen konfliktusokból! Az ismétlődés nem mindig egy emberhez köthető, lehet váltakoznak az emberek, de a dühöt kiváltó szituációs helyzetek hasonlóak.

Önismeret szempontjából  azt is érdemes megvizsgálni, hogy Te önmagadon belül is mikor gerjeszted a konfliktus helyzetet másokkal, mikor vagy a kezdeményező? Mondhatnád, hogy de hát direktben az ember nem csinál ilyet, pedig igen, általában nem feltétlen tudatosan, inkább a tudat alattiból feltörő, személyiségjegyed által előhívott játszmavágy okozza. A változás legtöbb esetben akkor látható, amikor ilyen helyzetek ismétlődnek, de időben rövidebb és stresszben egyre kevesebb jelenléttel oldódnak fel!

Gyakorlati szempont: vagy-e annyira a gondolataid, az egód irányítója, hogy képes vagy a helyzetet azonnal felismerni,  a nélkül, hogy mélyen belemerülnél hosszú távon egy dühítő helyzetbe? Éber vagy-e arra, mennyire érdemes időt, energiát feccelni rá? Képes vagy-e megélni a dühömet, de ugyan akkor felfedezni magadban a megoldás lehetőségét, a választást.

Miért kell figyelni a düh levezetésére? Mert pontosan a harag és düh elnyomása vezet érzelmi felhalmozódáshoz, és ez megmutatkozik abban, hogy később egyetlen szikra, egyetlen rossz szó képes dührohamot kiváltani, minden átmeneti párbeszéd nélkül. Ezért nagyon érdemes arra figyelni, hogy ne maradjon benned ez az energia, a feszültség.

Szeretném felhívni a figyelmedet egy filozófiai – pszichológiai csapdára. Valamelyik nap a közösségi oldalon pár posztban éppen egy szókimondó kommunikációt használtam, mi után egy ismerősöm rám írt, hogy mi ez a stílus, és hogy nem kéne. Én első sorban mindig az önfelvállalás híve vagyok.
Ez nem stílus, ez egy személyiségjegy és annak érzelmi megnyilvánulásai, amit ugyan úgy meg lehet élni saját értékrendjeinknek, kereteinknek megfelelően. Személy szerint nem hiszek abban, hogy csak a bájos mosolyt mutassuk meg magunkból a külvilágnak, fenntartva egy pozitív megítélési képet, vagy ezzel elérni manipulációs üzleti megoldásokat! Mindenki, hangsúlyozom mindenki, a legpozitívabban gondolkodó és élő embereknél is lehet felháborodás, kritika, düh megjelenése! Aminek nyilván a módja és mértéke más mindenkinél!

Azokkal, akik önfejlesztő konzultációs üléseken részt vesznek, végig vezetjük a folyamatot, és legfőképpen azon dolgozunk, hogyan tudjuk ezt tudatosan felismerni, kezelni, nem elnyomni, de átfordítani erőlködés nélkül!

 

Nyilván ehhez kell egy cél, a cél a nyugalom, a lelki béke, az éberség felfedezése, megismerése, megélése, értékelve az egészség és életidő fontosságát!  Azt az időt, amit addig a végtelen dühvel töltötte valaki el, átfordítja hasznos dolgok eltöltésére, kreatív alkotásra, örömmel teli élményekre!

Jelentkezz bátran, egyeztessünk időpontot akár személyes vagy online beszélgetésre!
E-mailed várom a shiamand@gmail.com címre, vagy igénybe veheted az első alkalmat ingyenesen, ami 20-30 perc!
Ajánlom még a témában a következő cikkeimet a figyelmedbe:

A stressztudat ellenszerei
Lelki problémák – érzelmek – testi fájdalmak összefüggései
Önbüntetésnek vége, avagy hol húzhatod meg saját határaidat?

 

Az első bátor lépésed az,
ha elakadt élethelyzetben mersz segítséget kérni!
Keress és kérdezz bátran!  Válassz a konzultációs formák, csomagok közül ITT!

 

 

JAKAB TÜNDI

Jógapszichoterápia és  életmód tanácsadó konzulens

/Yogapsychoterapy and lifecoach consultant/

Masszázsmegoldások

E-mail címem: shiamand@gmail.com

Telefon: +36209793670

Közösségi oldal: Tudatos élet a gyakorlatban

Share

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás